Július 4. margójára

Egyetemes történelem
Typography

Ma ünneplik az amerikai barátaink a Függetlenség Napját. Sokan nem tudják, még az amerikai emlékezetben is elhalványodott egy ünnep, amely szintén a függetlenséget hívatott ünnepelni, igaz más dátummal. Mi itt a (H)írmorzsán most kísérletet teszünk ennek a felelevenítésére is.

Zászló csere

1783. november 25. csütörtök, New York. Az utolsó brit katona is hajóra száll és a párizsi béke értelmében, amelyet azév szeptemberében írtak alá, elhagyja a területet. Amikor kivonultak a britek, George Washington diadalmenettel masírozott New Yorkba, a Battery Parkba, ami a Manhattan sziget csücskében található meg. Leszedték az Union Jacket, és helyére felkerült a csillagos-sávos lobogó. Onnantól fogva, november utolsó csütörtökje a Kiürítés-napjaként volt megünnepelve. Ezt USA-szerte elfelejtették, kivéve az igazi- ír gyökerekkel rendelkező - new york-i embereket.

Kicsit menjünk vissza az időben, és nézzük meg, mi is történt pontosan. 1776. júliusában, amikor hangosan felolvasták a függetlenségi nyilatkozatot New Yorkban, Washington és seregei előtt, a tömeg ledöntötte III. György akkori brit király ólomszobrát és töltényeket készítettek belőle, elmondások szerint 42.000  darabot, hazafias célokkal. A szobor a Bowling Parkban állt, a Battery park szomszédságában, ahonnan majd az utolsó brit katona is elhagyja New Yorkot.

III.György szobra, ledöntés közben

1776 augusztusában katasztrofális vereséget szenvednek Washington seregei a híres Long Island-i csatában, ami tulajdonképpen Brooklynban történt meg. Ekkor vált New York a brit hadsereg egyik központjává. Mondanom sem kell, hogy éppen ezért a terület tele volt patrióta kémekkel is, közülük az egyik leghíresebb, akit később felakasztottak, Nathan Hale volt. Az utolsó szavai a legendák szerint így hangzottak el: „Csak azt sajnálom, hogy egy életem van, és nem tudok többet feláldozni a hazámért.”

Nathan Hale

Egy másik ilyen kém, akinek a kilétét csak Washington bevonulásakor fedték fel, ír volt Derry-ből. Szabóként ügyködött a briteknél, és számos információt juttatott el Washington embereinek, nem egyszer megmentve az életét. Az pedig külön csemege volt, hogy a brit hadsereg fele ír volt. Ezért is volt a felsőházban egy ilyen panasz Lord Mountjoy szájából, hogy Amerikát az írek miatt veszítették el. A királypártiak a brit seregek távozása után Kanadába, vagy Angliába mentek vissza.

New York-ban volt a britek legnagyobb hadifogoly tábora is, és 10.000 főre tehető azok száma, akik ott vesztették életüket a körülmények miatt. Ez a szám azért is kiemelkedő, mert többen haltak meg a táborban, mint a csatákban összesen. Hajókon tartották őket összezsúfolva a Sheepshead öbölben (nem tudom elkerülni az utalást a későbbi bevagonizálásokra Európában). Az éhezés és a kosz, a betegségek miatt sokan meghaltak, de a brutalitás is felvehető a listára, ami miatt ez a szám összejött. A foglyok emlékét a börtönhajó mártírjaiként tartják meg, egy szobor is áll nekik, ahol a megemlékezéseket tartják.

Hajó rabok emlélműve. 10000 áldozat


1883-ban a centenáriumi emléksorozatban a kiürítés napján, a szövetségi épületben Washington szobrot avattak, 10 évre rá pedig a városházán a híres kém Nathan Hale szobrát is átadták. Az ok, ami miatt a kiürítés napja elfelejtődött, Abraham Lincolnak köszönhető. Ő volt az aki a Hálaadás ünnepét átrakta november utolsó csütörtökére, így ez az ünnep lassan de biztosan kitörölte az egyik legfontosabb ünnepet a new yorkiak életéből. Marad tehát a boldog július negyedikét kívánás a barátainknak.