1978 január 6. 40 éve visszakaptuk az önbecsülésünk egy darabját

Egyetemes történelem
Typography

Az európai történelem egyik legfontosabb darabja, kétséget kizáróan a magyar korona volt. Mítoszok, legendák tömege szól róla, de legalább ugyanannyi vér, árulás és sötétség veszi körbe a róla kialakult képet.

A kommunista sorfal

Nem az egész történetét mutatom be, hanem csak egy szeletkéjét, amikor végre visszakerült oda, ahova tartozott. A második világháború utántól indul a mi történetünk.  A koronát és a koronázási ereklyéket a II. világháború idején, 1944 októberében a budai várban elásták a koronaőrök. Majd a balul sikerült kiugrási kísérlet után az új hatalom vezetője, Szálasi kiásatta és a koronára tette le esküjét. Nem sokáig országlott, a vöröshadsereg szinte már a fél országot elfoglalta. Az előrenyomuló szovjet csapatok elől a királyi ékszert Veszprémbe, Kőszegre, aztán Velembe szállították, majd 1945. március 27-én a koronaőrök Ausztriába menekítették. Itt a Szent Koronát, a jogart és az országalmát végül a Salzburg melletti Mattsee közelében egy hordóban, a kardot egy ládában rejtették el. Amikor amerikai fogságba estek, akkor elárulták a rejtekhelyet, ahonnan a tárgyak épségben kerültek elő.

Páncélozott Robur

A kincseket 1945 és 1953 között nyolc különböző helyen őrizte az amerikai hadsereg, a Kentucky állambeli Fort Knox egyik páncéltermében pihentek. Az USA már a hetvenes évek elejétől latolgatta, hogy visszaadja Magyarországnak Szent István koronáját, ám ez csak a Carter-adminisztráció idejére ért meg. 1977-re Magyarország és az USA viszonya jelentősen javult, a washingtoni vezetés most látta meg a lehetőséget erre.  Nagyban hozzájárult az is, hogy Magyarország végrehajtotta a helsinki egyezmény emberi jogokra vonatkozó előírásait is.

A Szent Korona, a parlamentbe érkezett

Carter elnök döntése nagy vitát váltott ki, ellenezték a kongresszusban, ami mellé a magyar emigráció egy részének a tiltakozása is hozzájárult. Ekkor egy köztes megoldást választottak, a koronát nem a rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza "az amerikai népet" képviselő Cyrus Vance külügyminiszter, szigorú feltételként állítva, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Kádár János amerikai kérésre távol maradt az eseménytől.

Kádár távoltartása a jeles eseménytől az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövetének, Philip M. Kaisernek volt a hálatlan feladata, ő közvetítette a magyar kormánynak az amerikai igényt: Kádár ne nehezítse meg jelenlétével Carter helyzetét. E kívánság teljesülését Kaiser szerint diplomáciai sikernek könyvelték el az USA-ban.

Apró Antal átveszi a koronát Cyrus Vancetől

A Szent Koronát a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezték el. Az Országgyűlés által 1999. december 21-én elfogadott törvény értelmében 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába került, a nagyközönség itt folyamatosan megtekintheti. A koronázási palást továbbra is a Nemzeti Múzeumban látható. Az 1945 tavaszán Ausztriában amerikai kézre került nemzeti ereklyéket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter adta át az Országházban a magyar népnek.