A Brexit a futballt is érzékenyen érinti

Sport
Typography

Miután a héten hivatalossá vált, hogy Nagy-Britannia tényleg kiszáll az Európai Unióból, a Premier League csapatai kicsit komolyabban is elkezdtek aggódni a jövőjükért. Az Associated Press jelentése szerint Brexit-védelmet kérnének, vagyis garanciát arra, hogy a futballpiacon nem szakad meg a szabad munkaerő-áramlás, ennek ellenkezője esetén ugyanis rettentő komoly hátrányba kerülnének a többi európai topcsapattal szemben. (foto: express.co.uk)

 

„Úgy számolunk, hogy a játékosok bekerülnek a kivételek közé, de egyelőre nem tehetünk mást, mint várunk” – mondta a Stoke-tulajdonos Peter Coates, miután találkozott a többi PL-csapat képviselőjével.

 

De mi köze a Brexitnek a PL és az angol futball jövőjéhez?

A dolog nagyon egyszerű. Ahogy Nagy-Britannia, úgy a Premier League is szabályokkal védi magát az EU-n kívülről érkező munkaerő korlátlan áramlása ellen. Ha viszont kilépnek az EU-ból, ez a kör sokkal szűkebb lesz, és már nem csak az EU-n (illetve az Európai Gazdasági Térségen (EGT)) kívüli, hanem minden Nagy-Britannián kívüli munkással szemben hasonlóan kellene fellépniük.

A mostani rendszer minden nem EU-s, vagyis kilépés esetén nem brit játékos esetén az adott játékos hazájának FIFA-világranglistás helyezésétől, illetve a játékos válogatott meccseinek számától teszi függővé, hogy ki kaphat munkavállalási engedélyt. A keretet nem maga a PL, hanem a Home Office, vagyis a belügyminisztérium dolgozta ki, de a PL képviselőinek is volt beleszólásuk.

Ha egy FIFA-ranglistán top 10-es válogatott játékosa szerződne a PL-be, akkor az átigazolás előtti két évben a saját nemzeti válogatottja által játszott meccsek 30 százalékán pályára kellett lépnie ahhoz, hogy garantáltan megkapja a munkavállalási engedélyt

Ha a britek kilépnek az EU-ból, akkor a szigorú elbírálás a 27 EU-tagországra is kiterjed. Ha a mostani rendszer az elmúlt években vonatkozott volna már a nem brit EU-s országokra is, Cristiano Ronaldo biztosan nem tudott volna a Manchester Unitedhez igazolni 2003-ban 18 évesen, de például Bogdán Ádám sem kerülhetett volna nemrég a Liverpoolhoz.

Megszűnnének az olyan kiskapuk is, mint az EU-n belül szabadon igazolható 16-18 év közötti játékosok (Héctor Bellerín és Cesc Fábregas is így került az Arsenalhoz, Adnan Januzaj pedig a Manchester Unitedhez) megszerzése, vagy az EU-s útlevélért folyamodó afrikai és dél-amerikai játékosok könnyebb leigazolása.

Elszabadulnának az árak

Ez párhuzamosan két dolgot jelenthetne, még ha páréves, és nem is azonnali lefolyással: a PL-csapatok többségében csökkenne a nemzetközi (nem brit) játékosok száma, egyúttal felértékelődne a brit játékosok értéke. Méghozzá nagyon.

A dolog hatása viszont kettős lenne. Azzal, hogy csökkenne az EU-s játékosok száma Premier League-ben, valószínűleg a liga minősége is romlana, ami önmagával hozná azt is, hogy a 2015-ben rekordáron, 5 milliárd fontért (akkori árfolyamon 2140,2 milliárd forint) eladott közvetítési jogok értéke is csökkenne.

Lenne viszont pozitív hatása is a kiválásnak: ha kevesebb nemzetközi játékos lenne a PL-ben, a kiesők helyét brit, javarészt angol játékosokkal kellene pótolni. Ez arra késztetné a csapatokat, hogy sokkal jobb lokális megfigyelőhálózatokat tartsanak fenn, hogy ne kallódjanak évekig az olyan játékosok, mint például Jamie Vardy. És persze a saját akadémiájukra is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania a csapatoknak.

Az angol bajnokság alsóbb osztályait még ennél is komolyabban érintheti a kilépés, hiszen oda pont nem a válogatottjukban stabil kezdő játékosok igazolnak – ők viszont már nem mehetnének. Több brit kaphatna lehetőséget, így a PL-be is nagyobb merítés alapján kerülhetnének be a hazai játékosok. Ennek az egyértelmű nyertese az angol (és a többi brit) válogatott lenne, hiszen több játékosuk és előbb jutna lehetőséghez, ha nem külföldi játékost vesznek a helyére.

A PL nem hagyja annyiban!

Ahogy a jelenleg érvényben levő munkavállalási rendszert is a PL vezetőségével együtt alakította ki a belügyminisztérium, úgy valószínűleg az esetleges EU-kilépés után is közösen dolgoznák át rendszert. Mivel a Premier League óriási exportcikk Nagy-Britannia számára, sem a minőség romlását, sem az emiatt fellépő bevételkiesést nem engedhetnék meg maguknak.

Ezért várhatóan a PL saját maga számára kedvező módon enyhítene a feltételeken. Nagy kérdés viszont, hogy továbbra is globálisan kezelnék-e az EU-t, és egy másik, külön egységként az azon kívüli országokat, vagy mindenkit egy kalap alá vennének, és egyesével tárgyalnának az adott országokkal a kormányzaton keresztül.

Az Index cikke alapján írta SZEVI