Egy rádióadás, egy rosszul bemutatott ember, és a véleményem

Dublin Café
Typography

Mint tudjátok, vendég vagyok egy műsorban, ahol a közügyekről beszélgetünk. A műsor célja az Írországban élő embereket foglalkoztató ügyek megbeszélése, különböző szemszögekből. Eredetileg politikamentes adásnak volt tervezve, amely át-át fordul politikába, így adódott, hogy tegnap belekeveredtünk egy témába, ahol nem tudtam kifejteni a véleményemet. Most megteszem, de utoljára. Ha valaki hallgatta az adást, hallhatta, úgy lettem bekonferálva, hogy a migráns simogatóból lettem az ellentétje. Ez így nem azonos azzal, amit én erről gondolok.

Az utóbbi másfél hónapban sajnos másról sem lehet hallani, minthogy az ISIS sejtek működésbe léptek Európa szerte. A terrorszervezet jól kihasználva a migrációs hullámot beépítette alvó sejtjeit (Sleeping cell) közéjük, amiből nem is csinál titkot. Ez az a pont, amire tegnap referáltam, hogy a migránsok fogalma sajnos ma egybeolvad a terrorizmussal. Sokan felhördülnek ezen, de ezt a tényt megerősítette a párizsi merénylet is, ahol az elkövetők közül páran Magyarországon keresztül érkeztek, az elkövetéshez magyar SIM kártyákat használva fel (ha emlékeztek arra az ominózus esetre ahol 200 000 db SIM kártyát vetettek hajléktalanokkal a Telekomtól). Ez nem jelenti azt, hogy minden migráns terrorista, de sajnos zömük közéjük épült be (ismétlem: nem minden migráns terrorista!) Meg kell említenem azonban azt is, hogy a terroristák közül vannak a már korábban betelepedett migránsok gyermekei is. Míg a szülök adoptálódtak, valahogy gyermekeik nem. Sok esetben zavar keletkezik bennük a hovatartozásuk miatt, tengnek-lengenek a periférián, míg rájuk nem találnak azok, akik ilyen embereket keresnek és formálni kezdik a világukat. Innen indul meg az a jelenség, ami sajnos a radikalizációhoz vezethet. Ez a jelenség jelen van a nyugati társadalmakban. Igaz nem olyan számottevően, de gondoljunk bele anno a skinhead, csöves stb. rétegekre, akik ilyen vagy olyan okok miatt a perifériára sodródva, egy vezető által aztán csapatot alkottak. 

A megoldás sajnos nem egyszerű. Amit eddig alkalmaztak, az mostanra már nem működik. Teljesen mások a problémák, mások a célok és nem utolsó sorban a tömeg és kulturális háttér. Ezt a beérkező tömeget szinte lehetetlen kontrollálni, aki mást mond, az hazudik. Az sem segít sokat, hogy egyes kormányok, hogy eltereljék a figyelmet a valós problémákról, rájuk irányítják azt, illetve a rosszabbik eset, amikor választások jönnek, s mint ütőkártya őket húzzák elő, ijesztgetve velük a lakosságot. Ismerős a helyzet? Aligha véletlen.

Amikor arról beszéltem, hogy megváltozott a véleményem ezügyben, akkor azt úgy értettem, hogy eddig próbáltam a lehető leghumánusabban hozzáállni a dologhoz, ám a manchesteri történések bizonyították, ezt nem lehet csak így megoldani. Erős kéz politikája kell és ennél a pontnál egyezik a véleményem Theresa May-el, aki ugyanezt mondta. Mit értett alatta? A gyorsabb, szigorúbb ügymenetet, mint pl. kitelepítést, hosszabb börtönbüntetést, titkosszolgálatok részére nagyobb mozgásteret. A baj már itt van, tetszik vagy nem, gyors lépéseket kell tenni a gyógyításához.

Soha nem értettem, hogy a közösség, ahonnan származnak az elkövetők, miért nem veti ki magából ezeket az elemeket? Nagyon sokszor elmondják, hogy ismerték a személyt és a nézeteit, de soha sem hallani, hogy kivetik őket. Nagy felelősség van a helyi imámokon is, akik szintén tudják, ismerik ezeket az embereket, de nem tesznek ellene. Mi az oka? A félelem, hogy az állam nem tudja megvédeni őket. Az „ölelj meg, muszlim vagyok” akciókat nem értem, s feleslegesnek tartom. Ha ilyenre ki tudnak állni, akkor a fentebb említett dolgokat is meg tudják tenni, összefogással. A sok lúd disznót győz alapon. De nem teszik, s ezzel csak táplálják, azt a tüzet, amelyet elfojtani akart a mindenkori felelős kormányzás.

Kövezzetek meg a véleményemért, amit gondolok, de amikor az 1%-ra referálnak az emberek, nekem úgy tűnik, az mind itt van Európában. Változtatni kell, a migrációs regisztrálást kellene kidolgozottabbá tenni, de elsősorban az élhető országot megteremteni ott, ahonnan menekülni kényszerültek. Az eszközök megvannak hozzá, csak akarat kérdése lenne innentől fogva. A szuperhatalmak inkább el vannak foglalva azzal, hogyan érvényesítsék hatalmukat a másik rovására, nem beszélve az erős fegyver lobbiról.

Megoldás lenne az identitási gondokkal felnövő migráns generációk felkarolása, a társadalomba való adoptálásuk megfelelő szakemberek segítségével. Ebben a közösségek irányítói tudnának nagy szerepet vállalni.  Ilyen irányba változott meg a gondolatom, nem a gyűlölet tekintetében. Bennem összetört valami Manchester után, ez pedig a bizalom, de ez nem egyenlő a gyűlölettel. A megoldás azok kezében van, akik felelősek a választói rétegük felé. Mint ahogy otthon az ajtónkat is zárjuk és csak azt engedünk be rajta, akit mi akarunk, mert bizalmat szavaztunk meg a látogatónak, hasonló elven kellene a határon keletkezett problémát is orvosolni.  Én ezzel zárnám a témát, elfogadok minden építő jellegű kritikát ezügyben, de a gyűlöletet, mint olyat nem. Nem akarom az ISIS kezére játszani a történéseket. 

Reménykedem a józan emberi észben!