A történelem ismétli magát

Nemzetközi morzsák
Typography

Hányszor gondoltunk bele, hogy ha lehetséges lenne, akkor visszamenni az időben, és láthatnánk nagy eseményeket „díszpáholyból” nézve? Napjainkban is sok olyan esemény történik amiről alig veszünk tudomást, pedig nem régiben egy igen jelentős esemény ismételte meg magát, ami 1054-ben történt, és megrengette az akkori keresztény világot.

Ez az esemény „Skizma” néven ismert, de leginkább a kelet-nyugati egyházszakadásként vonult be a történelembe. Az akkor egységesnek gondolt keresztény egyház az emberi gyarlóság következtében szétszakadt. Nem mennék bele most az egyház dogmatikai részekbe, annyit jegyeznék meg, hogy amikor ez a szakadás megtörtént, már nem is volt rá felhatalmazása a pápai követnek, hogy eljárjon, mivel megbízója már halott volt mire az egész folyamat le lett zárva.

Ez az esemény nagyban megváltóztatta az európai történelem alakulását, és részben ennek is volt köszönhető olyan események megjelenése, mint például az iszlám nagy irányú térnyerése. Igaz, akkoriban az iszlám sem ezt az arcát mutatta, mint amit ma ismerünk, hiszen akkoriban ők voltak fejlettebbek a tudomány és kultúra terén, azon egyszerű oknál fogva, hogy ők megőrizték és fejlesztették az ókori népek által hátrahagyott tudományos és kulturális fejlesztéseket. Ez a keresztény oldalon, a római birodalom bukása után teljesen mellőzve lett, mi több, sok esetben üldözték azokat, illetve megsemmisítették. Ahogyan anno a római jogi professzorom mondta, ha Európa tovább ápolja a római birodalom vívmányait, már lehet sokkal hamarabb lett volna ipari forradalom, de Európa akkoriban a visszafejlődést választotta.

Visszakanyarodva a témánkhoz, tegnap hivatalosan is tovább szakadt a keleti egyház. Ami eddig egységes volt, most mállani látszik, nem kis szerepe van benne a politikának, aki teljesen belemászott az orosz egyház mindennapjaiba. A konstantinápolyi engedélyezte az ukrán ortodox egyháznak a leválását az orosz ortodox egyház testéről. Természetesen érthető az ukránok egyházilag való függetlenségi törekvése is, hiszen ezzel teljesen szuverének lesznek.

Az orosz ortodox egyház innentől fogva, nem tart kapcsolatot fenn a konstantinápolyi patriarchátussal. Az ukrán egyházra és annak vezetőire, mint szakadárok fognak tekinteni, és nem ismerik el az önállóságát sem. A konstantinápolyi egyházat, mint kánoni térből kilépett egyháznak tekintik, és felszólították híveiket, hogy az innen származó szentségeket nem fogják elismerni.

Napjainkban, amikor előkerül a kereszténység értéke, nem a legjobb példa jött elő ezzel a hírrel. A keresztény egyház keleti része szintén sok vihart élt áll, és híres volt arról, hogy a dogmáit nem változtatta, meg mint a nyugati egyház tette azt. Sokaknak ez a hír nem merül fel, mint hír, de aki figyeli a politikát, a nagyhatalmi játékokat, az láthatja, többről van szó, mint csak vallás. Elég csak rámutatnom arra, hogy a magyar ortodox egyház, amely kicsinyke, az is az orosz egyház „védelmét” élvezi, s még eme kicsiny közösség is belül megosztott, pont, mint az ukrán egyház. Itt is szeretnének függetlenek, lenni, és ezek az emberek mind a konstantinápolyi patriarchátus kezelésében álló gyülekezetbe járnak, ahol természetesen támogatóra találnak. Itt azonban van egy apró különbség: a magyar kormány nem áll az ügy mellé, gondolom nem kérdés miért.