Belső informátorok védelme

Jogérvényesítés és jóvátétel
Typography

A védett nyilatkozatokkal kapcsolatos 2014-es törvény (Protected Disclosures Act 2014) célja azon személyek védelme, akik felhívják a figyelmet lehetséges munkahelyi méltánytalanságokra. A 2014. július 15.-én életbe lépett törvényt a belső informátorok törvényének (whistleblower legislation) nevezik. A törvény rendelkezik jóvátételről azon munkavállalók számára, akiket elbocsájtottak vagy egyéb módon büntettek azért, mert munkahelyi méltányosságot jelentettek.

A törvény meghatározása a dolgozóról magában foglalja a jelenlegi és korábbi munkavállalókat, a gyakornokokat, a szolgáltatói szerződéssel dolgozókat, a független alvállalkozókat, az ügynökségi dolgozókat, a munkatapasztalatot szerzőket és a rendőrség tagjait. A törvény nem tér ki  különösebben az önkéntesekre, mint védett személyekre, viszont a köztestületek által folyamatban lévő irányvonalak (lásd a “Munkáltatók kötelezettségei” c. részt lentebb) tartalmazni fogják azt, hogyan kezeljék az önkéntesek által tett nyilatkozatokat.

A 2014-es törvény életbe lépése előtt bizonyos szektorok, például az egészségügy már védettek voltak a védett nyilatkozatokra vonatkozó törvények által - lásd a “További információ” c. részt lentebb.

Védett nyilatkozatok

A törvény értelmében valaki akkor tesz védett nyilatkozatot, ha dolgozó és bizonyos módon releváns információt közöl. Az információ akkor releváns, ha a munkával kapcsolatban keltette föl az adott munkavállaló figyelmét és ha a munkavállaló ésszerűen gondolja azt, hogy az információ valószínűleg méltánytalansággal kapcsolatos. Ez a méltánytalanság történhet az országon belül vagy kívül. A törvény még akkor is védi a munkavállalót, ha az általa tett nyilatkozat pontatlan, feltéve, hogy ésszerűen hittaz információ fontosságában.

A méltánytalanságot a törvény széles körre kiterjedően határozza meg. A méltánytalanság definíciójába tartozik a bűncselekmények elkövetése, a környezet megrongálása, a jogtiprás, a közpénzzel való visszaélés, illetve az elnyomó, diszkriminatív, durván hanyag vagy a köztestületek nagy mértékben rosszul menedzselt tettei, illetve mulasztásai.

Olyan méltánytalanságokra nem vonatkoznak a törvények feltételei, amelyeket a munkáltató feladata lenne felderíteni, kivizsgálni vagy jogi eljárás alá vonni.

A névtelenség megtartása

Általában a védett nyilatkozatok címzettjei vagy azok, akik a nyilatkozattal foglalkoznak nem adhatnak át olyan információt egyéb személynek, amely azonosíthatja azt a személyt, aki a nyilatkozatot tette. Vannak bizonyos kivételek, például ha a belső informátor azonosítása fontos a hatékony vizsgálat szempontjából vagy szükséges bűncselekmény, illetve állambiztonsági, közegészségügyi vagy környezetvédelmi kockázatok megelőzése érdekében.

Aggodalmak jelentése

Aggodalmakat különböző módon lehet jelenteni. Különböző szabványok vonatkoznak a jelentésre, attól a személytől vagy testülettől függően, akinek vagy amelynek beadják  a jelentést. A törvény rendelkezik egy többlépcsős jelentési rendszerről annak biztosítására, hogy a legtöbb jelentést a munkáltatónak nyújtsák be.

Jelentés a munkáltatónak

A legegyszerűbb mód a munkáltatónak jelentést tenni, ha a jelentő személy ésszerűen gondolja azt, hogy a jelentett információ méltánytalanságra utal. Ha valaki köztestület alkalmazottja, akkor alternatívaként lehet a méltánytalanságot a releváns miniszternek is jelenteni.

Jelentés meghatározott testületnek

Jelentést lehet tenni a 339/2014-es számú törvényerejű rendeletben, illetve a 448/2015-ös számú törvényerejű rendeletmódosításban fölsorolt testületek egyikének. Általában ezeknek a testületeknek szabályozó funkciójuk van az állítás tárgyát érintő területen.

A meghatározott testületnek tett jelentés védett jelentés akkor, ha:

  • A jelentő ésszerűen gondolta azt, hogy a releváns méltánytalanság az előírt testület hatáskörébe tartozik és
  • A jelentett információ és bármely állítás azon belül alapvetően igaz (ez egy magasabb mérték, mint ami a munkáltatónak történő jelentés esetében szükséges)

Külső személynek történő jelentés

A külső személynek, például újságírónak tett jelentés akkor lehet védett jelentés, ha megfelel a következő feltételeknek:

  • A jelentőnek ésszerűen kell azt gondolnia, hogy a jelentett információ és bármely állítás azon belül alapvetően igaz
  • A jelentést nem személyes nyereségvágy motiválja
  • A jelentés a lenti feltételeknek megfelel:
    • A jelentés megtételekor a jelentéstevőnek ésszerűen kell azt gondolnia, hogy a munkáltató, a meghatározott testület vagy a miniszter megbünteti őt a jelentés miatt
    • Ha nincs releváns meghatározott testület, akkor a jelentéstevőnek ésszerűen kell gondolnia, hogy a munkáltató valószínűleg elrejti vagy megsemmisíti a bizonyítékot, ha a jelentéstevő neki tesz jelentést
    • A jelentéstevő lényegében ugyanazt az információt jelentette már a munkáltatónak, meghatározott testületnek vagy miniszternek
    • A méltánytalanság kivételesen komoly természetű

A fölsorolt körülmények mindegyike esetén ésszerű megtenni a jelentést külső személynek. Annak fölbecslése, hogy mi az ésszerű, figyelembe veszi egyebek közt annak a személynek az azonosságát, akinek a jelentést teszik, a méltánytalanság komolyságát és azt a tényezőt, hogy tettek-e lépéseket korábbi jelentés esetén.

Jóvátétel munkavállalóknak

A törvény rendelkezik jóvátételről azoknak a munkáltatóknak, akiket megbüntettek azért, mert védett jelentést tettek. Büntetésnek számít bármely olyan cselekedet vagy mulasztás, amely káros az adott személynek, például elbocsájtás, igazságtalan bánásmód vagy szankcióval történő fenyegetés.

A jelentést védettnek tekintik addig, amíg az ellenkezője be nem bizonyul. A védett jelentésekkel kapcsolatos törvény (Protected Disclosures Act) értelmében a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az adott jelentés törvényileg nem védett.

Elbocsájtás

Ha valakit elbocsájtanak a munkahelyéről azért, mert védett jelentést tett, akkor az elbocsájtást igazságtalannak tekintik. A jelentő panaszt tehet igazságtalan elbocsájtás miatt, és ha sikeres lesz a panasza, akkor maximum 5 év fizetését kaphatja kompenzációként. (Általában a maximális kompenzáció igazságtalan elbocsájtás esetén 2 év fizetése). Az igazságtalan elbocsájtás elleni védelem általában nem vonatkozik kevesebb mint 1 évig szolgálatban lévő emberekre, gyakornokokra vagy rendőrükre. Ezek a korlátozások érvényüket vesztik, ha az elbocsájtás oka védett jelentés megtétele. (A védelmi erők tagjaira vonatkozó korlátozás továbbra is érvényben marad.)

A védett jelentés megtételének motivációja befolyásolhatja a kompenzáció mértékét. Ha a méltánytalanság kivizsgálása nem az egyetlen vagy nem a fő motiváció volt a jelentés megtételére, akkor a kompenzáció mértéke maximum 25%-al lehet kevesebb.

Az elbocsájtástól eltérő büntetések

Ha valaki védett jelentést tesz, akkor a munkáltatójának tilos megbüntetnie vagy büntetéssel fenyegetnie őt, illetve bárki másnak megengednie azt, hogy megbüntesse a munkavállalót. Ha valakit megbüntettek vagy megfenyegettek, akkor panaszt tehet a Workplace Relations Commission-nél - lásd a “Hogyan lehet igénybe venni?” c. részt lentebb.

Polgári peres eljárások

A törvény rendelkezik a polgári peres kártérítési eljárás alóli mentességről - valójában nem lehet a munkavállalót azért sikeresen beperelni, mert védett jelentést tesz. A munkavállaló viszont beperelheti azt a személyt, aki kárt okoz neki a védett jelentés megtétele miatt. Habár amennyiben ez nem lehetséges, a munkavállaló kérhet jóvátételt is az igazságtalan elbocsájtásra vonatkozó törvények értelmében, vagy panaszt tehet a Workplace Relations Commission-nél. Ha valakit azzal vádolnak, hogy törvénytelen módon tett közzé információt, akkor védelemként élhet azzal az indokkal, hogy ésszerűen gondolta az általa tett jelentésrúl, hogy az védett.

Hogyan lehet igénybe venni?

Ha valakit elbocsájtottak vagy büntetés alá vontak azért, mert védett jelentést tett, akkor panaszt tehet a Workplace Relations Commission-nél a workplacerelations.ie weboldalon elérhető online panasztevő formanyomtatvány kitöltésével. A panaszt 6 hónapon belül be kell nyújtatni (illetve 12 hónapon belül, ha a késedelemnek ésszerű oka van).

A döntőbíró ítélete a panasszal kapcsolatban kérelmezheti a munkáltatót bizonyos lépések megtételére és/vagy kompenzáció megfizetésére.

Fellebezések: A munkavállaló vagy a munkáltató fellebbezhet a döntőbíró ítélete ellen a munkaügyi bíróságon. A munkaügyi bíróság elreferálhat az ügyből fakadó jogi kérdést a High Court-nak. A High Court döntése az üggyel kapcsolatban jogerős. A munkavállaló vagy munkáltató fellebbezhet a munkaügyi bíróság döntése ellen jogi kérdést illetőleg a High Court-nál. A High Court döntése jogerős.

További információ

Információ a munkajogi törvényekben meghatározott jogokkal lés jogosultságokkal kapcsolatban elérhető a Workplace Relations Commission információs és ügyfélszolgálatánál.

Az Átláthatósági Jogi Tanácsadó Központ (Transparency Legal Advice Centre - TLAC) ingyenes jogsegélyt nyújt bárkinek, aki méltánytalanságot jelent, különösen a védett nyilatkozatokkal kapcsolatos törvény (Protected Disclosures Act) értelmében) A központ elérhető az 1800 844 866-os telefonszámon.

A munkáltató kötelezettségei

Az olyan köztestületeknek, mint a kormányminiszterek, helyi önkormányzatok és bizonyos közpénzből finanszírozott testületek, kötelező olyan eljárásokat létrehozni és fenntartani, amelyek a dolgozók védett jelentéseivel kapcsolatosak. Ezeknek a köztestületeknek írásbeli információt kell átnyújtaniuk a munkavállalóknak az említett eljárásokkal kapcsolatban. Az említett köztestületeknek éves jelentést is kell írniuk, amely meghatározza a feléjük benyújtott védett jelentések számát és a jelentésekkel kapcsolatban tett lépéseket.

Magánszektorben tevékenykedő munkáltatóknak nincsenek hasonló kötelezettségeik. A Workplace Relations Commission kiadott egy magatartási kódexet a védett nyilatkozatokkal kapcsolatos 2014-es törvényről (Code of Practice on Protected Disclosures Act 2014). Ez a kódex gyakorlati fogalmakban határozza meg, hogyan kell jelentést tenni és hogyan kell a munkáltatónak kezelnie a jelentést.

Egyéb belső informátorokra vonatkozó törvények

A védett nyilatkozatokkal kapcsolatos 2014-es törvény (Protected Disclosures Act 2014) életbe lépése előtt bizonyos szektorokra már vonatkoztak védett jelentéssel kapcsolatos törvények. A 2004-es egészségügyi törvény (Health Act 2004) és annak 2007-es módosítása (Health Act 2007) rendelkezik azon munkavállalók és lakosság azon tagjainak védelméről, akik valószínű méltánytalanságot jelentenek az egészségügyi szektoron belül. A gyermekbántalmazást jelentők védelmével kapcsolatos 1998-as törvény (Protections for Persons Reporting Child Abuse Act 1998) védelmet nyújt a gyermekbántalmazást jelentőknek az áldozathibáztatás és polgári felelősségre vonás alól. Számos egyéb szektor számára vannak érvényben intézkedések. Ezek a szektorális intézkedések általában nem korlátozódnak munkavállalók által tett nyilatkozatokra, hanem vonatkozhatnak a nyilvánosság tagjaira is. Ezek a szektorális intézkedések érvényben maradnak, de bizonyos tekintetben módosította őket a védett jelentésekkel kapcsolatos 2014-es törvény (Protected Disclosures Act 2014). A rendőrség bizalmas információt fogadóira vonatkozó specifikus intézkedéseket eltörölték, majd a 2014-es törvény fölváltotta őket.

Forrás: Citizens Information Ireland