A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló munkajogai

Foglalkozástípusok
Typography

A munkavállalók védelmével kapcsolatos (részmunkaidőről szóló 2001-es törvény (Protection of Employees (Part-Time Work) Act 2001 célja a következő:

  • Biztosítani, hogy a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók nem részesülhetnek kedvezőtlenebb bánásmódban mint a hasonló munkakörben, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók a foglalkoztatás feltételeire való tekintettel.
  • Biztosítani, hogy az összes munkavédelmi törvénykezés ugyanúgy vonatkozzon a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókra. Bármely jogosultsági feltétel (a munkaórák küszöbét kivéve), amely a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalókra vonatkozik, ugyanúgy vonatkozik a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra is.
  • Jobbá tenni a részmunka minőségét.
  • Elősegíteni a részmunka fejlesztését önkéntes alapon és hozzájárulni a munkaidő rugalmas megszervezéséhez olyan módon, amely tekintetbe veszi a munkavállalók és dolgozók szükségleteit.

A törvény eltörli azt a követelményt, hogy a részmunkaidőben alkalmazott dolgozónak folyamatos óránkénti alkalmazásban kell lennie minimum 13 hétig és normális esetben nem dolgozhat kevesebbet heti 8 óránál. Habár, a folyamatos szolgálat kalkulációja például az igazságtalan elbocsájtással vagy a leépítéssel kapcsolatos törvények esetében még mindig érvényes. Valójában a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak még mindig 12 hét folyamatos szolgálatot kell teljesítenie a munka megkezdésétől számítva.

A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló jogosultságai arányosak a teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló jogosultságaival.

Szabályok

Mikor lehet a részmunkaidőben dolgozó munkavállalót összehasonlítani a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóval?

A részmunkaidőben dolgozó alkalmazottat akkor lehet összehasonlítani a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóval, ha:

  • A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanazt a munkát végzi, amelyet a teljes munakidőben dolgozó munkavállaló ugyanolyan vagy hasonló körülmények közt (vagy mindkét munkavállaló helyettesíthető egymással munka szempontjából)
  • Az egyik munkavállaló által elvégzett munka ugyanolyan vagy hasonló természetű, mint a másik munkavállaló által elvégzett munka. Ezenfelül bármely különbség a két személy közt elvégzett munka vagy a munkával kapcsolatos feltétel közt, vagy kis jelentőségű a munka teljes szempontjából, vagy olyan rendszertelenül fordul elő, amely jelentéktelenné teszi azt

és

  • A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló által elvégzett munka ugyanolyan vagy nagyobb értékű mint a másik munkavállaló által elvégzett munka.

A részmunkaidőben dolgozó, ügynökség által foglalkoztatott munkavállaló csak hasonló munkakörben dolgozó, ügynökség által foglalkoztatott munkavállalóhoz hasonlíthatja magát. Hasonlóképpen egy nem ügynökség által foglalkoztatott részmunkaidőben dolgozó alkalmazott nem hasonlíthatja magát teljes munkaidőben dolgozó, ügynökség által foglalkoztatott munkavállalóhoz.

Mikor lehet a részmunkaidőben dolgozó munkavállalót kedvezőtlenebb bánásmódban részesíteni, mint a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalót?

A részmunkaidőben dolgozó munkavállalót akkor lehet teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónál kedvezőtlenebb eljárásban létesíteni, amikor az eljárást a következő két körülmény esetében lehet igazolni:

  • Ha a részmunkaidőben dolgozó alkalmazott kedvezőtlenebb bánásmódja tárgyilagos okon alapszik
  • Nyugdíjak

A kedvezőtlen bánásmód “objektív okai”

A részmunkaidőben dolgozó munkavállaló kezdvezőtlenebb bánásmódban való részesítésének “objektív okai” nem a munkavállaló részmunkaidős státusával kapcsolatos megfontolásokon alapulnak. Ezek az okok akkor lépnek föl, amikor a kedvezőtlenebb bánásmód szükséges a munkáltató legitim célkitűzéseinek eléréséhez.

Habár ami nem számít objektív oknak részmunkaidős munkavállaló esetén, az objektívnek számíthat alkalmi részmunkaidős munkavállaló esetén. (Alkalmi munkavállalók azok a munkavállalók, akik 13 hétnél kevesebbet dolgoznak, de nem rendszeres vagy szezonális munkában vagy kollektív egyezmény alatti alkalmi munkában.)

Nyugdíjak

Az a részmunkaidős munkavállaló, aki hasonló munkakörben dolgozó teljes munkaidős munkavállaló munkájának kevesebb, mint 20%-át végzi, a nyugdíjterv vagy -egyezmény tekintetében kedvezőtlenebb bánásmódban részesíthető. Habár ez nem akadályozza meg, hogy a munkavállaló és a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló olyan megegyezést kössenek, amely szerint a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló is ugyanolyan nyugdíjtámogatásokban részesülhet, mint a hasonló munkakörben teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók és a túlóra

A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók jogosultak túlórára amennyiben a hasonló munkakörben teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak fizetnek túlórát miután ledolgozta a heti maximális munkaóráit.

Habár ahhoz, hogy az adott munkavállaló túlórát kérelmezhessen, a munkáltató meghatározhatja, hogy a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló azonos számú munkaórát dolgozzon le, mint teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló. (Más szóval, ha a teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak heti 39 órát kell ledolgoznia, mielőtt túlórát fizetnek neki, a munkavállaló mondhatja azt, hogy a részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak azonos számú munkaórát kell ledolgoznia, mielőtt túlórát igényelhet.) Ebben az esetben ha a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló heti 20 órát dolgozik, bármely heti 20 és heti 39 óra közt ledolgozott munkaórát a normál arányon fizetik.

A munkáltató törvény által nem köteles magasabb arányú (dupla arányú) fizetést adni a túlórában végzett munkáért. Habár a túlóráért a munkavállalónak legalább a normál óránkénti arányt meg kell kapnia.

A részmunkaidőben végzett munkához való hozzáférés

A munkáltató nem köteles hozzáférést biztosítani részmunkaidőben végzett munkához munkavállalói számára. A részmunkaidőben végzett munkához való hozzáféréssel kapcsolatos magatartási szabályzat célja munkáltatók és munkavállalók ösztönzése a részmunkaidőben végzett munka fontolóra vételére és útmutatás biztosítására a részmunkaidőben végzett munkához történő hozzáférés fejlesztésének eljárásával kapcsolatban azon munkavállalók számára, akik szeretnének részmunkaidőben dolgozni.

A részmunkaidőben dolgozó munkavállalók büntetése

A munkáltatónak a következő okokból tilos a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló büntetése:

  • A munkavállaló azzal kapcsolatos jogait szeretné alkalmazni, vagy már alkalmazza, hogy ne bánjanak vele kedvezőtlenebból, mint a hasonló munkakörben teljes munkaidőben dolgozó munkavállalóval a munkafeltételeket illetően.
  • A munkavállaló jóhiszeműen és törvényes úton ellenzett egy olyan cselekedetet, amely a munkavállalók védelmével kapcsolatos (részmunkaidőről szóló) 2001-es törvény értelmében törvénytelen
  • A munkavállaló megtagadta a beleegyezést a munkáltató azon kérésébe, hogy váltson át teljes munkaidőben végzett munkáról részmunkaidőre vagy fordítva

vagy

  • A munkavállaló tanúbizonyságott tett bármely eljárásról a munkavállalók védelmével kapcsolatos (részmunkaidőről szóló) 2001-es törvény értelmében vagy értesítette a munkáltatót ebbéli szándékáról vagy bármely más, a fenti listán fölsorolt dologgal kapcsolatban.

Büntetés: A következő cselekedeteket vélik a munkavállaló büntetésének:

  • A munkavállaló elbocsájtása
  • Kedvezőtlen változás a munkavállaló foglalkoztatásának körülményeiben
  • A munkavállalóval történő igazságtalan bánásmód, beleértve a leépítésnél történő kiválasztást
  • Bármely olyan cselekedet, amely előítélettel jár a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban.

Bizonyos körülmények közt nem vélelmezik úgy, hogy a munkavállaló megbüntette a részmunkaidőben dolgozó munkavállalót. Például abban az esetben, ha a munkáltató arra kéri a munkavállalót, hogy váltson teljes munkaidőről részmunkaidőre vagy fordítva, akkor a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • A munkáltatónak megalapozott okának kell lennie mind ahhoz, hogy igazolja a kérelmet, mind ahhoz, hogy bármely cselekedetet végrehajtson miután a munkavállaló megtagadta, hogy teljes munkaidőről részmunkaidőre váltson vagy fordítva.
  • A cselekedet meghozatala összhangban van a munkavállaló munkaszerződésével és a munkajogi törvénykezés rendelkezéseivel.

Védelem a büntetés ellen: ha a munkáltató kevesebb mint egy évig dolgozott és az igazságtalan elbocsájtással kapcsolatos 1973-tól 2007-ig terjedő törvények (Unfair Dismissals Acts 1973 to 2007) értelmében elbocsájtották, akkor ennek a törvénynek az értelmében referálhatja az esetet a Workplace Relations Commission-höz.

Hogyan lehet igénybe venni?

A panaszokat, vitákat, a munkajog megsértésével kapcsolatos sérelmeket bizonyos törvénykezés alapján a Workplace Relations Commission-höz lehet referálni. A munkáltatót értesíteni kell a munkavállalónak abbéli szándékáról, hogy szeretné fölvenni a kapcsolatot a Workplace Relations Commission-nel.  Ha törvény általi jogosultságokról van szó, akkor a problémát helyileg kell megpróbálni megoldani, mielőtt a Workplace Relations Commission-höz referálják azt.

A munkavállalók védelmével kapcsolatos (részmunkaidőről szóló) 2001-es törvény megszegésével kapcsolatban a megszegés megtörténte után 6 hónapon belül kell a Workplace Relations Commission-t értesíteni. A workplacerelations.ie weboldalon elérhető panasztevő formanyomtatványt kell használni. Az időkorlátot meg lehet hosszabbítani további 6 hónapra, de csak abban az esetben, ha olyan ésszerű oka van a meghosszabbításnak, amely megakadályozta, hogy a panasztevő a normális időkorláton belül tegye meg a panaszt.

További információ elérhető ebben a magyarázó kiskönyvben a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók védelmével kapcsolatban, valamint a Workplace Relations Commission információs és ügyfélszolgálatánál - lásd a “Kapcsolat” c. részt lentebb.

Kapcsolat

Workplace Relations Commission - Information and Customer Service

Information and Customer Service

O'Brien Road

Carlow

R93 W7W2

Nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 9:30-tól 17:00 óráig

Tel: (059) 917 8990

Alacsonydíjas hívószám: 1890 80 80 90

Weboldal: https://www.workplacerelations.ie/en/

Forrás: Citizens Information Ireland