Ha egy házaspár úgy dönt, hogy különélést kezdeményez és a különélés valószínűleg tartós jellegű lesz, akkor nincsenek utalások arra, hogy milyen módon fogják a feleket megadóztatni. Fontos megérteni a különböző rendelkezésre álló adózási opciókat és azt, hogyan befolyásolják a tartásdíjjal kapcsolatos döntések az adózást.

A különélés hatása a házastársak adókötelezettségére főként attól függ, hogy fizetniük kell-e tartásdíjat és ha igen, akkor a kifizetések jogilag végrehajtható egyezmény alapján történnek-e vagy sem.

Az örökösödés az adott személy tulajdonával kapcsolatos örökösödésre vonatkozik annak halála után. Az örökösödést az arról szóló 1965-ös törvény (Succession Act 1965) szabályozza. A törvény az életben maradt házastársnak/civil partnernek automatikus jogot ad az elhunyt házastárs/civil partner vagyonából való részesedéshez. Ezt a részesedést gyakran jogi részesedésnek (legal right share) nevezik.

Gyámság

A gyámság a szülők felelősségét írja le a gyermek nevelésével kapcsolatos döntések és kötelességek teljesítésére vonatkozóan. A házas szülők automatikusan a gyermek közös gyámjai. Ezt a közös gyámságot sem a különélés, sem a válás nem változtatja meg. (Annak az édesapának, aki az édesanyával nem házas nincsenek automatikus gyámsági jogai az adott gyermek esetében).

A családi vagy megosztott otthon után a különélést kezdeményező pár/civil partnerek legértékesebb vagyona gyakran a nyugdíj. Az 1995-ös családjogi törvény (Family Law Act 1995), az 1996-os családjogi (válásról szóló) törvény (Family Law (Divorce) Act 1996) és a civil partnership jellegű élettársi kapcsolatokról és az élettársak bizonyos jogairól és kötelességeiről szóló 2010-es törvény (Civil Partnership and Certain Rights and Obligations of Cohabitants Act 2010) értelmében a bíróság most már a nyugdíjt a különélést kezdeményező pár/civil partnerek vagyonaként kezelheti és elrendelheti, hogy megfelelő részesedésben osszák föl azt. Ez a rendelet a nyugdíjmódosító rendelet (pension adjustment order). Például ha az egyik házastársnak alapvető nyugdíja van és a másik házastársnak, aki a háztartásban dolgozott nincs nyugdíja, akkor a bíróság elrendelheti, hogy a nyugdíjt kapó házastárs nyugdíjának egy részét a másik házastársnak vagy az eltartott gyermeknek fizessék ki.

More Articles ...

Page 1 of 3